István-torony

A masszív kőből épített harangtorony Hunyadi János fejedelem indítványozására készült az 1442-es törökökkel szembeni jalomicai (Ialomița) győzelemre való megemlékezés céljából. A körülbelül 50 m magasságú torony valódi történelmi, valamint építészeti szimbóluma a városnak. A középkori plébániatemplom tornya a régi főtér déli részén helyezkedik el, a lakosok által cinteremnek nevezett téren.

A Mészáros-bástya

A város erődítményrendszerből ma a Lőszer-Bástyaként is ismert Mészáros-bástya látható és látogatható meg, melyet 1500 körül húztak fel, ugyanis az első emeleten elhelyezkedő boltíves helyiségben annak idején a védekezéshez szükséges lőszereket raktározták el. Jelenleg a megye népszerű mestereinek munkáit, illetőleg Norvégiából származó fényképeket tárol.

 A Falumúzeum

Románia egyik legszebb múzeumaként tartják számon, mely a négy néprajzi tartományra osztott Máramaros vidékeinek tiszta folklórját őrzi, mégpedig a Lápos (Lăpuș) vidéke, a Kővár (Chioar) vidéke, az Erdő vidéke és Máramaros vidéke. A szabad ég alatt elhelyezkedő múzeum a megye négy néprajzi vidékéről származó hagyományos fő- és melléktevékenységeket tárja elénk: kézművességet, technikai berendezéseket, a népművészethez tartozó tárgyakat, kerámiát, bútorokat, háztartási eszközöket, népművészeti elemeket, viseletet, belső textílárukat.

“Victor Gorduza” Ásványtani Múzeum

A Victor Gorduza professzor által alapított múzeum Európa legértékesebb regionális ásványtani gyűjteményének ad otthont. Az Avas-Gutin-Cibles-hegységek vidékéről származó nemvasfém-telepek mintegy 19000 kőzetmintáját öleli fel. Megközelítőleg 1000 darab került kiállításra. Az alapkiállítás ekképp tevődik össze: a földszinten a három részleget (kőzettan, ásványtan, kőzetminták) tartalmazó tudományos része helyezkedik el, míg az emeleten a legritkább és legkülönlegesebb, bányavirágok néven ismert kőzetminták kapnak helyet.

A Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

A Nagybánya városának régi főteréhez közeli szűk, középkori jellegű utca közelében egy, a középkorban híres pénzverdének otthon adó épület helyezkedett el. Itt történt a nagybányai medencében való bányászat során kitermelt arany rúddá és érmévé alakítása. A középkori fegyvergyűjtemény (a város pallosa, párbajtőrök, kardok, páncélingek) eszményekért és érdekekért harcoló, valamint győzelmet arató legendás lovagokról, hősökről és fényes hadseregekről árulkodik. Az ipartestület zárjai (az ezüst- és aranyművesek, szabók, mészárosok) az egykori gazdasági életet tárják elénk.

Néprajzi és Népművészeti Múzeum

A múzeum két kiállítással rendelkezik: pavilon- és szabadtéri kiállítással. A múzeum vagyona 50 népművészeti emlékműből, technikai felszerelésből, valamint parasztbútort, agrár-pasztorális felszerelést, népviseletet, belső textílárukat, népi díszeket és kultusztárgyakat ábrázoló több mint 11000 darabból álló gyűjteményből áll. “A fa Észak-Románia hagyományos közösségében – a bölcsőtől a sírig” nevet viselő pavilonkiállítás egyedi a romániai néprajzi múzeumok körében, s a terület 70%-át elfoglaló helyi erdő és az ezen a vidéken lakók közötti viszonyra vonatkozó teljes kérdéskört magában foglalja.

Planetárium

A nagybányai planetáriumot 1969. július 1-jén avatták fel Románia első planetáriumaként, 1970-ben pedig átadták a Csillagvizsgáló épületét. Az intézmény egy ZKP – 1, (Carl – Zeiss Jena) típusú vetítőgéppel, egy távcsővel és két messzelátóval rendelkezett.
Egy modern kivetítőrendszernek köszönhetően a planetárium kupolája alatt naponta csillagos éggel egybekötött látványosságokat szerveznek, melyeknek keretén belül alkalom adódik a csillagzatok megismerésére és csodálatára.
A szakemberek a bolygórendszerről, égi jelenségekről, illetőleg az ember által a földi atmoszféra és a világűr területén alkotott technikai eszközökről nyújtanak információkat.